Néztem tegnap Grindhouse-Terrorbolygót. Az első részről már nyilatkoztam a minap, a Grindhouse- Halálbiztosról, hogy tetszett. Akkor azt írtam, hogy meglepően kevés vér folyt a filmben, illetve legalább annyira kevés gusztustalan jelenet is volt benne. A Terrorbolygó mindent bepótolt. Ritka undorító zombifilm. Viszont legalább annyit röhögtem is rajta, mint amennyit szörnyűlködtem. Nem azért, mert félemetes jelenetek voltak benne, hanem, mert valóban irdatlanul gusztustalanok. Az alkotóknak úgy látszik nagyon tetszhetett bűbájos boszi - Paige alakítása az előző részben, mert ebben a filmben már főszerepet kapott. Az epizódszerepekben pedig nem kisebb sztárok "tündökölnek", mint legnagyobb örömömre Bruce (Bruce Willis) és Fergie a Black Eyed Peasből. Bár, szegénykém meglehetősen csúnya véget ért, de az a pár pillanatnyi "színészi játék" tőle, nem is volt rossz tőle. Folyik a vér és genny bőven és bár nem szeretem a horrort, mint műfajt, elsősorban azért, mert félek a filmek közben, de ez megintcsak tetszett.
Szombat délelőtt, napfényben pedig néztem Predator 2.-öt. Elég gyér történet, az első része kifejezetten jó volt, de ezt szerintem kár volt elkészíteni. Néha kicsit untam is. Többet nem is tudok róla mit mondani.
Azt pedig, hogy Szipi görényt vagy Teó patkányt szeretem-e jobban, hát ezt néha nem tudom eldönteni. Tudom, hogy különös ízlésem van, görények és patkányok. Meg ne feledjük, hogy szeretnék egy madárpókot, ami nem kedves állat, csak szép.
Tegnap mikor hazajöttem anyáméktól, Ati már jött is nagy büszkén, hogy ő mennyit foglalkozott Teóval hétvégén, etette-itatta, de még almát is adott neki. Sajnáltam, hogy nem voltam ott ennél a résznél, mert ez volt Teó életének első almaszelete. Tegnap szépen kitakarítottam a kis drágám lakhelyét, hoztam neki otthonról játszani diót (még csak hurcolja magával egyik sarokból a másikba) meg egy darabka csövet, ami alagútként funkcionálhat. Egyenlőre még nem jött rá, hogy mire használhatja, illetve azt még nem találta ki, hogy valójában mire jó, de éjszaka arra ébredtem, hogy éktelenül hangoskodik. Felkeltem, felkapcsoltam a villanyt és azt láttam, hogy eszeveszetten épen forgácsot kapar a csőbe, teletömködte szépen. Jó nagy zajt csinált vele, mert neki ilyen préselt forgács (granulátum) van az akváriumában, az meg jó kemény.
Reggel, miután elfogyasztotta az ennivalóját, már neki is kezdett a mosdásnak, szépítkezésnek, mert délután látogatója lesz. Biztosan azért csinosította magát, hogy jó benyomást keltsen.
Szipit meg kivettem reggel a ketrecéből, mikor megérkeztem a munkahelyre, elengedtem az irodában, itt mégiscsak melegebb van, mint a mosdóban, ahol lakik.
Neki a legújabb szokása, hogy már nem az irodai kanapéba mászik be aludni, hanem a szemetest veszi célba és ott turkál. Pedálos fedelű szemetesünk van, simán bejut,f elemeli a fedelét és bekúszika résen. Ma reggel én már javában dolgozgattam, mikor hallottam, hogy zörög. Hát bejutott megint a kukába, az a szerencséje, hogy jobbára csak papírok voltak benne. Odamentem, felemeltem a fedelét, Szipi abbahagyta a fetrengést, rámnézett ártatlanul. Elkezdtem röhögni, erre ő megint zörgött a kedvemért egy sort a szemeteszacskóban. Aztán megállt, megint rámbámult, hogy látom-e milyen ügyes. Akkor lehajoltam érte, kiemeltem a kukából, hozzámsimult. Így ért véget a mai kukás kalandja. Meg úgy, hogy tiszta joghurtos volt az orra, mert talált a szemetesben egy joghurtosdobozt, amivel közelebbi ismeretséget kötött..
