Megnéztem ma reggel a Huligánokat. Már régóta fájt rá a fogam, egyrészt, mert érdekelt a téma, másrészt, mert szerintem Elijah Wood egész jó szinész. Ennek következtében, ma reggel, hogy akadt szabad másfél órám leültem és végignéztem.

Nem is tudom, igazából nem rossz film, egész érdekes, már ami a focihuligános részét érinti (mert azért valljuk be, még mindig az angol szurkolók szervezkedése jelenti az etalont a világ bármely országában, a Szivtiprók hozzájuk képest semmik. Mondom ezt úgy, hogy tudom miről beszélek, mert majd három évig magam is jártam Loki-meccsekre, és elég sok szurkolót ismertem. Az lenne a nagy dolog, hogy benzinkutak mosdóiban tinilányokat dugnak meg, miközben a csapatot kisérik az idegenbeli meccsekre, a feleségeik meg otthon nevelik a gyereket?!)

Az egyetlen dolog, ami zavart a filmben, hogy még mindig nem tudok sajnos elvonatkoztatni Wood A Gyürük Ura –béli figurájától, ami nem olyan jó dolog. Azóta már láttam vele néhány alkotást, ennek ellenére az első pillanatokban, ahogy feltünik a vásznon, megjelenik előttem Frodo és végigkisért a film alatt. Folyton részletek ugranak be a másik filmből és ez azért elég zavaró.

Meghal az egyik főszereplő is a filmben, ami azért szomorú, mert éppen a helyes pasi az. Lehetett rá számitani, hogy valaki nem végzi túl szerencsésen majd, de mindenki másra előbb gondoltam, mint rá. Kicsit elszomoritott a halála, pedig ez csak egy film, de kiderült filmnézés közben, hogy nemcsak jóképü, de rendes és intelligens karakterről van szó. Szerettem volna egy kicsit többet megtudni róla, mert tényleg jól játszott, de a neten nem túl sok mindent találtam vele kapcsolatban. Ami viszont mindenképpen érdekes, az az, hogy én mostanáig nem nagyon tudtam a létezéséről, erre tegnap Draba ajánlott nekem egy filmet, történetesen Az ember gyermekét, amit szerinte mindenképp látnom kell, mert annyira nagyon jó, erre ma kiderül, hogy ez a vezérhuligán srác meg pont abban szerepelt utoljára.

A film legtutibb dala pedig Terence Jay: One blood-ja, amit tessék mindenképp meghallgatni, mert nagyon jó. Ez szól azalatt a rész alatt, amikor, ööö, inkább nem mondom el, szóval, amikor nem éppen túl jó dolgok történnek a film végén.

Egyébként történetileg alapfilm, mert már a negyedénél tudni lehetett, hogy valakinek meg kell majd halnia ahhoz, hogy aztán a későbbiekben végbemehessen a teljes katarzis a többi főszereplőben, mint ahogyan ez meg is történik. Meg hát nyilván egy focihuligánokról szóló film nem végződhet úgy, hogy a két „banda” egyesül és vigan énekelgetve vonulnak meccset nézni a stadionba.

Most igy jó szemét vagyok, hogy elmondtam, hogy ki fog meghalni a filmben, talán nem kellett volna.