Azért az nem rossz dolog, ha van az embernek egy olyan nagynénje, mint nekem, aki este 21:10-kor még üzenetet küld a következő szavakkal:
Drága Krisztike! (ez lennék én, mivel még mindig azt hiszi, hogy ötéves vagyok, ezért a kicsinyítőképző elhagyhatatlan)
Szeress nagyon, szeress kifogyhatatlanul! Ne hagyd magad legyőzetni a nehézségekkel, közönnyel, sikertelenséggel! Találd meg szíved békességét, életed értelmét és áldás lesz minden pillanatod! Légy kitartó! Szeretettel puszillak, te csupaszív, értékes, kedves Krisztike! Szép álmokat: Ágika (na ez meg ő, akinek a nevét hároméves koromig nem tudtam kimondani, mindig csak egy á-ra futotta).
Meghatódtam, örültem nagyon! Szeretem a nagynénémet az ilyenek miatt és mert ő az egyik legeslegjobb ember a földön, szerintem. Ráadásul mivel a telefonomat kiiktattam éjszakára, így az sms csak reggel jutott el hozzám, de így legalább jól kezdődött a napom!
Ma fizetésnap volt, ezt megünneplendő vettem hazafelé jövet egy jó nagy adag kínai kaját, amolyan "mehet bele minden" változatot. Szeretem a kínait, egyrészt mert finom, másrészt viszont izgisnek tartom, hogy nagyrészt fogalmam sincs arról, hogy mit is eszek. Mert oké, hogy a hús, az hús, nade milyen?! Én például a zöldségek közül egyedül csak a borsót szoktam felismerni benne. Ez van.
Plusz az is itt van még, hogy egyszerűen a vesztemet érzem, másnak nem tudom tulajdonítani ezt a féktelen jókedvet, ami az utóbbi napokban eluralkodott rajtam! Tényleg, mintha tavasz lenne, érzem a bizsergést, reggel nem gomboltam be a kabátomat és halálosan boldog voltam valamitől (fogalmam sincs mitől egyébként)! Nem tudom, most egyszerűen még panaszkodni sincs kedvem semmire, bár sok-sok dolog nem stimmel az életemben (és az életemmel), de nem is érdekelnek jelen pillanatban, az a helyzet! Máskor ilyenkor már rég búskomor és életunt és antiszociális voltam a téli depressziótól, de most .... Nem tudom mi ez, de jó nagyon, ahogy a költő is mondta egykoron (bár ő valami egészen másra célzott ezzel)!
Mai apró örömök
2007.01.10. 16:10 christaylorblog
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://christaylorblog.blog.hu/api/trackback/id/tr52468032
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
