Hát igazán történhetne már valami jó is. Elsősorban egészségügyileg, de úgy egyébként is. Sokadik napja már, lassan két hete, hogy nagyon szarul vagyok. Nyilvánvalóan csak magamnak köszönhetem jelenlegi állapotom, ahogy az okos emberek mondják körülöttem, bár, ha megkínoznak sem tudnám megmondani, hogy most éppen melyik szabályt nem tartottam be. Nem öltöztem fel rendesen ,mikor kellett volna? Leültem a hideg kőre? Vagy mit csináltam épp most rosszul?
Végülis mindegy, a baj már megtörtént, csak az a helyzet , hogy nem tudok belőle kilábalni. Amikor úgy érzem, hogy már enyhül a nyavalyám, akkor kiderül, hogy egy nagy frászt, egyáltalán nem vagyok jobban. Mit sem érnek a gyógyszerek (igaz, orvossal nem is voltam a betegségemmel, mert miért?), a gyógytea, a C-vitamin, az izzasztós ágyban fekvés és a pihenés, a légúttisztítós cukorka vagy a forró tea. Az egyetlen jó az egész dologban, hogy klassz parfümillatú zsebkendőt használhatok orrfúváshoz (ez ilyen luxuszsepi, "sokszázrétegű"). Szeretnék már meggyógyulni, erőtlen vagyok és gyenge és utálom, hogy majd megfulladok a köhögéstől az ügyfelekkel való telefonbeszélgetés közben. Éjszakánként nem tudok aludni, bár csodálatosan hatásos gyógyteát iszogatok lefekvés előtt, de még ez is megakadályoz a nyugodt alvásban, ahogy leteszem a fejem a párnára, máris megjelenik a torokfájás, ami végigkísér egész éjszaka. Nyelni már nem is merek, csak óránként egyszer, annyira fájdalmas.
Az egészségemről való panaszkodás megszakítása végett hallgass zenét, Moonrivert, mert az szép. Persze, közben sajnálj engem. A film, amelyben elhangzik (Álom luxuskivitelben. Nem tudom miért nem felelt meg az eredeti cím, a Reggeli Tiffanynál?) valójában ritka szar, nagyon nehezen sikerült csak végignéznem anélkül, hogy kikapcsoltam volna. Hajlottam rá, hogy befejezzem a film lejátszását. Audrey Hepburn ide vagy oda, ez egy unalmas, egyáltalán semmilyen történettel nem rendelkező alkotás volt. Szerintem. Aztán lehet vitatkozni.
A másik meg az, hogy az erre a hétre tervezett programjaim közül mindössze egy valósult csak meg, hétfőn este. Ahhoz képest, hogy hétfőtől péntekig négy dologra akartam sort keríteni. :(
Hétfőn este médiaszemélyiségekké váltunk Sátánbarbie-val, legalábbis egy rövidke órára. Társműsorvezetők voltunk Atush, SzólaRádión jelentkező műsorában. Ebben pedig, mivel a retróról szól, alaposan kiveséztük a témát. Persze, felbukkantak olyan párbeszédek is, amelyeknek semmi köze nem volt a retróhoz (a vajaskenyér miért esik mindig a megkent felére). Sátánbarbie hozott nekem bacilusűző csodaszert a stúdióba, némi becherovka formájában, amit aztán stílusosan kávéscsészéből fogyasztottunk. Nagyon-nagyon izgultam adás előtt, meggyőződésem volt, hogy én leszek az, aki néha majd belevihog a beszélgetésbe, de érdemileg nem fog hozzájárulni a témához. A rádió végülis azért jó, mert az éteren keresztül senki sem látja, hogy te mit művelsz adás közben. Nálam az izgalom.állandó bokavakarászással és hajigazgatással járt. Ja, meg valaki a kezem ügyében felejtett egy tollat. Hát nem sokat feküdt az asztalon.
A szünetekben Sátánbarbie-val többször is megbeszéltük, hogy nem csak én, de ő is igen izgul. Hát én semmi jelét nem láttam rajta. Teljesen értelmesen, szerintem viccesen beszélgetettr. Bár, ha őt megkérdeznétek, lehet, hogy rólam nyilatkozna hasonlóképpen.
A műsor végén úgy döntöttünk, hogy jó este volt, örültünk, hogy ott lehettünk és Atush megígérte, hogy mehetünk majd legközelebb is. Nagyon szívesen, bármikor ismét, klassz votl. :)
Szerdán kimaradt az életemből a Fish-koncert, csütörtökön a dumaszínház, tegnap pedig ugye, a Folk Error, a már korábban említett okok miatt. Pedig annyira készültem már mindre, hogy elmehessek, de nálam különösen jól tud érvényesülni az ember tervez, Isten végez mondás. Most is, többek közt.
Remélem, legalább annyira számíthatok, hogy ma este elmehetek Terka szülinapi bulijára. Ha már meghívott több, mint egy hónapja.
Miközben írom a bejegyzést, a háttérzenét a blogomba linkelt dalok szolgáltatják. Adnák. De mostanra már a sokadikolyat találom, ami a linkeléskor még megvolt, mostanra már nincs fent youtube-on, mert ilyen-olyan okok miatt szükséges volt eltávolítani.
Összegyűjtöttem már egy pár számot, amit elénekelnék, ha igazán jó hangom volna, most bővült a sor, Sheryl Crow-val és ezzel a számmal.
