Kaptam ma egy szövetkabátot, béleltet, sötétkéket, fekete-ezüst gombokkal. Szép nagyon. Sosem volt még szövetkabátom. Ez meg ráadásul még jól is áll rajtam.
Meg kaptam egy kék-fehér, pörgös-forgós aljú nyári ruhát is.
Akiéi voltak ezen ruhadarabok, lemondott róluk a javamra, mert én mellesebb meg farosabb vagyok, és jobban kitöltöm a ruhákat, mint ő, aki viszont kicsi és nagyon vékony. Most örülök a szép, új kabátomnak és ruhámnak. :)
Ma majdnem mentem dumaszínházba. Gerit már megfűztem, hogy senkinek ne adja oda az ajánlgatott diákjegyeket, rá is bólintott, hogy jó, az enyémek lesznek (ráadásul jutányos áron lettek volna). Hét, azaz hét embert próbáltam meg beszervezni estére, senki sem ért rá. Vagyis ez túlzás, mert azt elfogadom, hogy valaki vizsgázik holnap és tanulna meg másvalaki beteg és ezért nem, az is oké, hogy egyeseknek ma karácsonyi céges parti lesz, de olyat, hogy azért nem, mert túl kényelmes kimozdulni az illető otthonról, holott egyébként egész héten semmi más dolga sincs. Pedig nagyon szépen kértem. Unokatesóm kifogását meg inkább el sem mondom, mert csak még jobban felidegesítem magam.
Megvolt mára a témám, hogy miről kellene írni, de azt most inkább halasztom máskorra.
Teó-jelentés: az utóbbi négy éjszakát kisangyal módjára végigaludta, köszönhetően annak, hogy éjszakára minden mozdítható tárgytól megszabadítottam. Így már nem tud mivel törni-zúzni. Először csak az alagútját vettem ki az akváriumból, ekkor kezdte el órákon keresztül rágni a dióját, igen hangosan. Kénytelen voltam ezt is eltüntetni. Utolsóként megfosztottam az itatóedénykéjétől is, mert azt is felhasználta zajongásra. Így most, számomra is meglepő, de nyugodtan pihen a sötétben is. Reggel aztán visszakap mindent.
Egyáltalán nem várom a karácsonyt. Ezt most csak azért mondom, mert az utóbbi napokban feltették már nekem vagy hárman a nagy kérdést, hogy várom-e már. Hát nem. Sőt, igazából az elmúlt évek tapasztalataiból építkezve, inkább azt mondanám, hogy egyenesen rettegek attól, hogy néhány nap múlva itt van szenteste meg a többi.
Nem szeretem a karácsonyt. Illetve szeretném, ha nem olyan ünnepeim lettek volna eddig, amilyenek.. Azt a karácsonyt szeretném, amelyiknek a gondolata itt van a fejemben. Amelyik tényleg a békéről meg szeretetről szól a családban. Csak pont ezt a részét nem ismerem, sajnos.
Azt hiszem, hétvégén csak megnézem a Cinema Paradisót meg A holtsávot. Még egyiket sem láttam, de ideje lenne már mindkettőnek, azt hiszem.
Vessetek meg érte, de nekem tényleg tetszik ez a szám. Ezt ( de mondjuk őket mindig is szerettem) meg már linkelni akartam hetekkel ezelőtt is, csak elfelejtettem. Mert öregszem, azért. Nem azért tetszenek, hanem azért felejtettem el. :)