Vasárnap este még arra is rávettem Atit és az éppen Debrecenbe látogatott barátját, Tomot, hogy kísérjenek el a Rocksuli félévzáró koncertjének főpróbájára (a teljes program is megtekinthető itt, ha valakit érdekelne). Ha nem jönnek, akkor is elmentem volna, mivel Krlány lakótáss és Ynga barátné is felléptek, és szerettem volna meghallgatni őket. Ám a fiúk is igent mondtak a felkérésemre, így örültem nekik. A Rocksulinak félévkor és évvégén is van egy koncertje, amikor is, az ott tanuló diákok megmutathatják színpadon, az arra kíváncsi közönségnek, hogy mit tudnak. Ilyenkor mindenki, aki valamelyik szakon az iskola tanulója, előad egy választott számot (illetve összeállnak egy szám erejéig a hangszeren játszók). Krlány és Ynga is énekelni tanulnak itt. Atival megérkeztünkor megállapítottuk, hogy egyre több lány tanul gitározni, annyi csitri (de most tényleg, a legidősebb is csak vagy 17 lehetett) szaladgált ott gitárral a kezében, hogy még.
Krlány számát itthom már volt alkalmam kismilliószor meghallgatni, amikor gyakorolt. De azért nagy térben, színpadon egészen máshogy szól ám. Hálistennek, ez pont egy olyan szám, ami annyira jó, hogy cseppet sem zavart a sokadik ismétlés sem. Bármennyiszer elhallgatnám. És hogy ti is tudjátok miről van szó, ez Tori Amostól A sorta fairytale. Szerettem volna már korábban is linkelni, ám mindig elfelejtettem, szerintem ez direkt így alakult, hogy most, amikor aktuálissá vált az eléneklése, akkor szúrom be ide. Eszméletlen gyönyörű hang, fantasztikusan jó dal, a klip meg egyenesen kötelező, mert nagyon ötletes, sokat mond a történet, ráadásul Adrien Brody is szerepel benne.
Ynga meg az én kedvenc Sheryl Crow számomat adja elő ma este, a Strong enough-ot (ezt most csak azért nem linkelem, mert nem is olyan régen már megtettem). Azért az durva, hogy mikor felment a színpadra főpróbán, megvolt a hangolás is és végre belekezdett a számba, akkor ugyanúgy megborzongtam és felállt a karomon a szőr, mint tavaly nyáron, mikor az évzáró koncerten először hallottam énekelni. Nyilván nincs olyan hangja, mint Celine Dionnak vagy mittudomén, de nekem akkor is olyan nagy élmény, hogy az egész nő van vagy 160 centi, kábé 50 kiló, a beszédhangja meg kis vékony, de amikor énekelni kell, akkor meg ilyet tud, hogy borzongok tőle, mert annyira tetszik.
Sheryl Crow helyett egy másik számot ajánlok még, ami szintén elhangzik ma este (Krlány itt vokálozik majd. És ha már vokál: minden koncertnek van egy sztárvendége, idén ez Laár András lesz, aki többek közt előadja majd az Afrikát is, abban meg Ynga háttérénekel.)
Jamie Winchester és Hrutka Róbert: Hole
A színjátszós része meg arról szól a bejegyzésemnek, hogy kedden sikerült eljutnom színházba. Éppen betoppantam a lakásba egy mosóporos zacskót vonszolv, amikor Krlány nekem szegezte a kérdést, miszerint szeretnék-e aznap este színházba menni. Azonkívül, hogy Molnár Ferenctől nézzük meg az Olympia című darabot más információt ő sem tudott. Mindenestre rábólintottam, mert ugye imádom a színházat, aztán nekem mindegy mit nézünk, amíg nem balettról vagy operáról van szó. Mondjuk, sejteni lehetett, hogy Olympia talán egy nő lesz (és tényleg!). Azt hittem rendes előadásra megyünk, de kiderült, hogy nem, mert ez egy nyilvános próba volt, amire nagyon sokan eljöttek, a hivatalos bemutatója a darabnak az éppen ma este zajlik. A rendező köszöntött minket és jelezte, hogy bármikor megállíthatják a játékot, instrukciókat adva a színészeknek. Szerencsére ilyesmire nem került sor, csak a súgónak kellett egyszer kisegítenie az egyik színészt .
Egyébként nagyon-nagyon tetszett az előadás, sokat lehetett nevetgélni. Egyet sajnáltam csak, hogy a hepiendet most kifejezetten vártam az előadás végén (biztos voltam benne, hogy csak így végződhet), aztán kiderült, hogy ez nem az a darab, mert nincs jó vége. Mindenesetre meglehetősen örültem, hogy láthattam ezt is, a Stúdiószínház szerencsére még sosem okozott nekem csalódást. Leginkább pedig a Zsenit alakító színésznő tetszett, hiperszuper volt. A nők gyönyörű ruháiról el ne felejtkezzem már, csodaszép volt mind, szívesen hordanék ilyeneket.
Ahogy közben nézegettem itt a szereposztást, olyanokat fedezek fel, hogy csak hüledezem itt. A fiatal kapitányt, egyben hősszerelmest az a Horváth Lajos Ottó alakítja, aki az Üvegtigrisben Király Sanyit (mivel leszerződtették hozzánk). Basszus, meg sem ismertem!
Zsenit meg az a színésznő alakítja, akit én elsősorban szinkronszínészként ismerek, színházi munkái ellenére is és naaagyon szeretem a hangját, ő Ráckevei Anna (például ő volt Clarice Sterling A bárányok hallgatnakban). :)
