Miért vagyok ilyen kibaszott hülye? Tessék, most meg a szilveszteri fogadalmamat megszegve újfent káromkodom, ráadásul nem is a legszebben! Áááá, mindegy is, a fogadalmak úgyis csak azért vannak, hogy semmibe vegyük őket!
Utálom magam olyankor, mikor a létező legapróbb dolgokból csinálok iszonyat nagy problémát a saját magam számára ráadásul, ezeken aztán rágódhatom napokon keresztül.Tudom, én vagyok az egyetlen, aki ezen változtathat, igyekszem is, csak ha az ember már 27 éve ilyen, akkor ez a változás kicsit nehezen megy .....
A hangulatom most körülbelül oly pocsék, mint amilyen mostanában nem sokszor volt. Ez a szám illik hozzá a leginkább!
Mi a fenének kell nekem ilyen őszintének lennem? Ez meg az aranyszívem fog a sírba vinni, érzem. A gond csak az, hogy bizonyos esetekben nem tudom megjátszani magam. Ha kell képes vagyok fapofával végighallgatni valakinek a hülyeségeit, miközben szívem szerint melegebb éghajlatra küldeném a baromságaival együtt, máskor kedvesen mosolygok az emberekre, miközben belül szenvedek, mert a nagyapám épp most halt meg, de nem kell, hogy más is érezze az én fájdalmamat, mert azzal csak esetleg elrontanám az ő napját is, de vannak alkalmak, mikor nem tudom visszafogni magam és megmondom, amit gondolok.
Jó dolog az őszinteség, csak nem mindenkor! Azt hiszem, én sem tettem most jól, hogy tegnapelőtt kimondtam, amit gondoltam. Most kétségek gyötörnek. Mindenestre, már megtörtént, aminek lehet, hogy nem kellett volna, nem tudom visszafordítani a dolgokat.
Egyébként pedig, lehet, hogy azért is vagyok most ilyen érzékeny hangulatban, mert megint Coelhot olvasok és ilyenkor napokon keresztül a hatása alatt állok. A világ legegyszerüb módján, mindenki számára érthetően nyilatkozik a legbonyolultabb dogokról, úgymint az élet, a szerelem, a barátság és egyebek. Ezért sem értem többek közt, hogy Razide miként is mondhatta azt Az alkímistáról, hogy alig bírta végigolvasni, annyira nem tetszett neki. Én most A Piedra folyó partján ültem és sírtamot fejeztem be éppen. Gyönyörűségesen szép olvasmány. A legmegdöbbentőbb az benne, hogy teljesen kész voltam tőle, mert a női főszereplőben magamra ismertem, mintha csak helyettem gondolkodna. Igazából, Coelho most írta le azokat a gondolatokat, amiket sokszor még magam sem tudtam eddig rendesen megfogalmazni.
Ezt pedig most találtam és naaaagyon megtetszett! A Star Wars különösebben nem izgat, mert én még mindig Star Trek-fan vagyok, ugye, de azért a rajongók kedvéért ezt választottam. Viszont számomra itt most a zene a lényeg!!! Tetszik a címe is.
Amíg vissza nem térek egy újabb bejegyzés alkalmával, addig is az erő legyen veletek!
