Forrnak mostanában az indulatok a blogokon. Az utóbbi hetekben több olyan postot is lehetett olvasni, ahol a nőket, lányokat szidták. Csak halkan jegyezném meg, hogy Razidénak közvetve vagy közvetlenül, de valamilyen formában köze volt ezekhez, akár írt a témában, akár linkelt nőgyűlölő blogbejegyzést. Legyen meg mindenkinek a véleménye a nőkről, szíve-joga, hogy ezt a nyilvánossággal is megossza, mert manapság mire való, ugye, egy blog, ha nem arra, hogy bármit leírjak benne. De, ha ez azzal jár, hogy számomra ismeretlen emberek tömegét bántom meg, akkor elgondolkodnék a dolgon. Hogy van-e jogom ilyet írni, mégha ezt is gondolom?! Megtehetem-e, hogy sosem látott embereket szidalmazok, meglehetősen szókimondóan és durván? Persze, mindenki azt csinál, amit akar, bár szerintem egy ilyen jellegű téma boncolgatása elég veszélyes. Ez a "minden nő kurva" dolgot inkább megosztanám a barátaimal, semmint ismeretlenekkel.
Számos eset volt már az én életemben is arra, mikor a férfiak cserbenhagytak, átvertek, egyebek, ettől függetlenül, bár néha teszek ilyen kijelentéseket, hogy "minden férfi szemét", még mindig úgy gondolom, hogy ez természetesen nem igaz. Mert nyilván vannak köztük kedvesek, értelmesek és normálisak is, Sőt, talán olyan mintapéldányok is akadnak, akki e három dolgot egyesítik magukban. És tegyük hozzá, hogy azért egy "minden férfi szemét" kijelentés korántsem hangzik annyira bántóan, mint egy "minden nő kurva". És ezt amúgyis kikérem magamnak, mert ugyan rám sem lehet ilyesmit mondani, mert egyáltalán nem vagyok tökéletes, sok hülyeségem van, de ezzel a kijelentéssel megbántják az én anyámat és nagymamámat is. És bár anyámmal nem vagyok jóban, de ettől függetlenül simán szájonvágnám azt az illetőt, aki ilyet állítana róla. Számomra a csalódás nem magyarázat arra, hogy miért beszél valaki így a nőkről. Nem kifogás az, hogy átverték, megcsalták, becsapták. Mindennek megvan a maga oka. Ez kereshető bármiben. Lehet, hogy a másik fél (azaz a férfi) unalmassá vált, lehet, hogy erőszakos és ezért keres vigasztalást másnál a nő, de lehet, hogy csak annyira hülye szegénykém, hogy egyszerűen nem lehet nem kihasználni. Az már persze más kérdés, hogy azt, hogy valaki mennyire szerencsétlen, mint férfi, azt melyik nő használja ki. Ez sem nemiség kérdése egyébként, hanem azé, hogy milyen ember vagy.
Különben sem szeretem az általánosításokat, legyen bármiről is szó. Sok milliárdan élünk a Földön, több nő, mint férfi, nem tartom valószínűnek, hogy minden nő ilyen lenne. Matematikailag lehetetlen.
Elhiszem, hogy azok, akik a nőket szidják, az utóbbi időkben nem voltak túl szerencsések velük, de úgy gondolom, hogy két-három esetből nem lehet sok százmillió nőt megítélni. Ha én így tettem volna annak idején, mikor a sokadik pasi hagyott ott vagy használt ki, hát mostanra egy megkeseredett valaki lennék. Aki nagy valószínűség szerint egyedül tengetné az életét és nem járna sehová sem. És lehet, hogy szidnám a pasikat naphosszat, amiért ezt művelték velem, de elsősorban magamat utálnám a legjobban, mert nem vagyok elég felnőtt és erős ahhoz, hogy túllépjek ilyen dolgokon.
Nem hiszem, hogy kurva lennék amiatt, mert rámosolygok valakire, vagy megölelem, mert kedves hozzám. Holott igen, tudatalatt azért teszem ezt, mert így akarom a további kedvességet bíztosítani a saját magam számára. Akkor ezekkel a gesztusaimmal megvásárolnám a másik érzéseit?. Csak nem pénzért persze, hanem kedvességgel, mosollyal, jó szóval.
Nem hiszem, hogy kurva lennék, amiatt mert búgó hangon szólok bele a telefonba, mikor ügyféllel beszélek. Többen mondták már, hogy milyen kedves és segítőkész vagyok. Nem megvásárolni akarom a bizalmukat, nem is azt akarom elérni, hogy a későbbiek során dícsérjenek a főnökeimnek, csupán ilyen vagyok. Nem ártott nekem, akkor miért ne legyek kedves hozzá? Ha nem bassza fel az agyam az idióta kérdéseivel, akkor miért ne érdemelné meg bármelyik hímnemű ügyfelünk, hogy kedvesen, bájosan csevegjek vele?
Nem hiszem, hogy kurva lennék amiatt, mert megmondom valakinek két hét után, hogy részemről nem fog működni a dolog. Nem állt szándékomban áldozatként beállítani magam, és amit most mondok, azt sem azért teszem, hoygyvédekezzem és fényezzem magam .De nyilván megtehettem volna azt is, hogy két év együttlét után mondom neki ugyanezt, amikor már meglehetősen kihasználtam azt, hogy nagyon jól keres, hogy saját lakása van és hogy igen sok mindent megkaphatok tőle (természetesen anyagi jellegű dolgokra gondolok itt). Bennem ezekre a dolgokra nincs meg a késztetés, akkor minek legyek együtt vele? Nem tudtam volna kihasználni, nem éreztem jól vele magam, vége lett. Emiatt (is!) lettem én Razide szemében romlott erkölcsű. Mert, szerintem tisztességesen viselkedtem valakivel. Neki nyilván más fogalmai vannak erről a szóról.
És a legjobb zárómondat, amit Krlány is idemásolt már az előző post kommentjeinél:
".... sok kattintást hozott ez a bejegyzés, de azért fájó, hogy a fájdalom az ami a legtöbb embert vonzza."