Kibaszott magányos vagyok. Legalábbis nagyon annak érzem magam, jelen pilanatban. És ez most nem depresszív időszakaim egyike, ez most rosszabb. Mert azok csak átmeneti állapotok, de ezt most valahol igazán mélyen érzem belül. Ha már pedig így nyilatkozom róla, hogy "kibaszott", akkor valószínűleg komoly dolog lehet, mert elviekben ugye, megfogadtam, hogy nem káromkodom, mert az nem hölgyhöz illő. Szar már, mikor hazajössz a Bakonyból négy nap után és jó lenne valakinek elmesélni, hogy mi történt veled az elmúlt napokban. de nincs senki, aki rádérne. Te bezzeg mindig mindenkinek.... De ha neked van szükséged valamire, akkor nem érnek rá, más dolguk van, és egyebek. Jó, konkrétan valóban férfiakról beszélek már megint, és ez is azt bizonyítja, hogy nem szabad nekem hinni, mert bár megfogadtam a múltkor, hogy nem írok ilyen témában, de most mégis. Mert csak. Vannak körülöttem emberek, akik szívesen meghallgatnak, ha olyanom van épp, mint például ma is így lesz este, csak nekem most egy pasi hiányzik. Pedig nem szoktam nyavalyogni ilyenek miatt, legalábbis nem túl sűrűn. Néhányan együttérzésükről biztosítottak, a mai nap folyamán, de azzal sem érek sokat. Mint ahogy azzal sem, hogy "nagy öleléseket" küldenek nekem smsben. Mert klassz dolog tényleg meg értékelem is, csak igazi ölelésekre lenne inkább szükségem.

Na, és most utálom magam, mert már megint nyavalygok. Nem jó ez így, semmiképp. Eh.

UPDATE: na ez egy olyan dolog, ami először fordul elő blogom történetében, nagy valószínűség szerint utolsó alkalommal is, mivel egyrészt egy viszonylag magyar nyelvezetű virtuális naplót nem tudok összeegyeztetni az "ápdéttel", mint olyannal, másrészt viszont erről a szóról meg mindig az a bizonyos Norbi jut eszembe. 

Nagy magányomban, miután konstatáltam, hogy ez az este is úgy telik el megint, hogy egyedül vagyok, magamhoz ragadtam a hűtőben már egy hete elhelyezett fél üveg bort és fröccs formájában elfogyasztottam. Igaz, ilyen módon nem szívesen iszom a bort, de kólám meg nem akadt és a helyzet amúgysem az a fajta volt, hogy megtehettem volna, hogy válogatok. 

Na most tudni kell, hogy alkoholt fogyasztva, társaságban meglehetősen szórakoztató valaki vagyok, ugyanakkor a folyamat megfordul, ha magamban iszok, ilyenkor sajnálkozom meg bőgők. Mint vasárnap este is.