Több minden történt itt egy este alatt, mint Tokajban. Találkozás Yngával a buszmegállóban. Előrelátóan fehér, csipkés, habos-babos ruhában érkezett, hátha aznap kerülne sor az esküvőjére (de nem, mert ma köti össze az életét valakivel, még nem mondom meg kivel, mert titok).True megkeresése a buszra várakozó tömeg első sorában. Röhögve állapítjuk meg, hogy a boroskólával teli flakon egyikünk kezéből sem hiányozhat. Busz érkezik, szemfülesen sikerül négyes ülést szereznem, végigisszuk a Vekeriig vezető utat. Mire megérkezünk nálam a széles mosoly állandósul a pia hatására. Azért húsz perc alatt egy félliteres üveg alkoholt meginni ilyen melegben, az már kész művészet. Sorbanállás hétvégi jegyért, a mögöttünk állók emberek mindegyike minket utál, mert üdülési csekkel fizetünk és az egy hosszadalmas és körülményes folyamat. Rájövök, hogy nem lett volna muszáj az összes nálam lévő alkoholt elfogyasztani, mert szerintem beengedtek volna vele. A nap első nagyon vacak pasidumája a kövér és copfos biztonsági őrtől származik, akinek bizonygatom, hogy nincs nálam semmi, mire ő: "dehogy nincs! egy mosoly mindenképp van." Bejutás után terep megszemlélése. Hááát, rendesen beépítettek minden területet. Igen sokat kell gyalogolni két helyszín közt. A nagyszínpadtól elsétálunk a Pepsi sátorig, közben  az út porától igen mocskos lesz a lábunk,d e legyintek, hogy a sötétben úgysem látja majd senki. Mindenhol ismerősök jönnek szembe, kivételesen nem bambulok és meghallom  a sok Krisz és Kriszta megszólítást. Felsorolni is sok lenne azt a rengeteg embert, akivel odakint találkoztam. :)

Berni rámkiabál egy pad mellől, megyek beszélgetni, két perc múlva megjelenik Cérna, ahogy továbbindulnánk Yngával, felbukkan Gizmo is. Közlöm, hogy az elkövetkezendő egy órában most már nem kívánok Web-serveres alkalmazottat látni, egészen az esküvőmig. Elmegyünk innivalóért, mivel nekem nem szabad józannak lennem, mikor férjhez megyek, meglátogatjuk Okit az esketős sátorban, épp pörköltet falatozik. Határozottan látom rajta, hogy örül nekem. Rögtön dicséri is az öltözékem.

Elmenetel Kowalsky-koncertre (nekem ez volt az ötödik és még egyszer sem okoztak csalódást), aztán vissza Tigrisre. Eddig nem ismertem őket, de felvilágosítanak, hogy jó lesz, ezért megyek. És tényleg jó, igaz, nem sokáig maradok, de azt a pár számot végigtáncolom. Visszaindulok az esküvői sátorhoz, hogy a nászom előtt még pár szót válthassak Zomával, de náluk épp beindul a forgalom, mindenki épp most készül házasodni.És annak is mennyi esélye van, hogy épp Korcs meg rRIta állnak az oltár előtt?! Tök aranyosak amúgy együtt, ha még nem írtam volna. Dalma a férj tanúja, mindig örülök, ha látom, most is közlöm vele, hogy mindig ilyen bongyorkás hajat szerettem volna, mint az övé. Dalma szép jány nagyon. :)

Korccsal veszekszem egy sort, hogy nem hozok nekik piát, aztán mégis elmegyek az egyik sátorba innivalóért, mire visszaérek már nincsenek sehol. Közben Berni hív, hogy hol vagyok már, mert fél nyolc és esküdnöm kellene. Megérkeznek a többiek is. Gizmo meg az én tanúm, Ynga is. Csak épp az uram nincs sehol, de amikor megjön, akkor megbocsátok neki mindent. Egyrészt, mert nekem is hoz nagyon nagy boroskólát, másrészt viszont a nadrágján meg egy csokornyakkendőn kívül mást nem visel. Igaz, megbeszéltük, hogy úgy érdemes házasodni, hogy minél hülyébbek vagyunk. Mire sorra kerülünk, Berni és barátnője is rájön, hogy ők is szeretnék összekötni az életüket. Ekkor vagyok először tanú. Aztán felkér egy ismeretlen pár is, akik viszont tudják a nevemet. Dicséretes dolog. :)

Zotyából kicsikarok egy ígéretet, miszerint rólunk eggyel több képet csinál, mint általában a párokról, cserébe beleihat a Korcsnak hozott sörbe. Látom, hogy Drabán nincs cipő sem, így én is lerúgom az enyémet. Ekkor jegyzi meg először, hogy jó asszonyt választott. Lassan végre az oltár elé kerülünk, Gombóc mostanáig fényképezett, épp menni készül, mire kicsit nyafogok. Nagyon kedvesen felajánlja, hogy azért még rólunk csinál képet, csak pózoljunk neki előre, mintha már megtörtént volna  a szertartás. Elkérem Zoma ingét, ami sajnos most nem pálmafás-virágos, csak kockás. Draba ölébe ugrom, aztán szemből ugyanez. Két puszi balról-jobbról. Bár, majdnem besikerül egy a szájára is. De azt inkább mégsem. Azt még korábban megbeszéljük, hogy nem lesz csók, mert ő Draba, én meg én vagyok és az milyen fura lenne már, ha mi.....

Gombócnak van egy nagyon aranyos beszólása, szemből fényképez minket, egyszercsak azt mondja Drabának: " Hű, de jó tested van neked!" Bizony, az én férjem!

Fogjuk egymás kezét, Okker atya után mondjuk a szöveget, Zoma végig húzza a száját (mondjuk nem csodálom, hogy már unja ezt az egészet, néhány nap alatt jó sok párt adtak össze). Szertartás vége. Hivatalosan is Drabáné lettem, nem az eredeti nevünket használjuk. Ő csak Draba, én meg christaylor. 

Itt pedig muszáj mostanra befejeznem, mert lassan jó lenne hazamenni, lezuhanyozni meg ilyenek. Háromkor meg újra ki a Vekerire. Holnap jövök és mesélek még.