Mivel semmiféle érdekes dolog nem jut eszembe ma, amiről írhatnék, ezért:
1. : néztem a hétvégén mitológiai szörnyes- fantáziás-lényes-hősös filmet, 2×2 órában. Egészen véletlenül csíptem el az egyik adón, szombat reggel, mindössze tíz percről maradtam csak le, az meg nem olyan számottevő kiesés. Így tehát leültem izgis filmet nézni, ami a valóságban visszafeküdtem az ágyba és magamra húztam a takarót cselekvésben nyilvánult meg. A gonosz királyt Dennis Hopper játszotta, alig ismertem fel a sok szőr alatt (mert volt hatalmas szakálla meg sok hajfonata meg miegyebe neki). Gondolom, azért az olyan nevek, hogy Médea, Castor és Pollux, Herkules, Orpheus, mindenkinek mondanak egy keveset. Ők voltak a főszereplők. Az ilyen mitológiás filmeket amúgy is kedvelem, az egyik nagy kedvencem ebben a témában az elég régi készítésű ugyan, 1981-es, de még mindig megnézem bármikor, sokadjára is. Ez a Titánok harca. A mostani pedig Az aranygyapjú legendája volt. Ennek a második részét tökéletesen időzítették, mert ahogyan vége let, nem sokkal később már kezdődött is a Star Trekem.
2. : anyám az elmúlt két napban, amit náluk töltöttem, mellőzte az „ennyi idősen már kosztümökben kellene járnod” mondatát, helyette hallhattam a „te korodban már nem hordanak tornacipőt” megjegyzést. Kellett nekem megmutatnom az új cipőmet! :(
3. : nő a hajam. Illetve, eddig is nőtt, de most már nem próbálom meg ezt megakadályozni olyan módszerekkel, hogy kétcentisre vágatom. Tettem ezt legutóbb az Efott idején, akkor jó pici volt, azóta fodrász közelében sem jártam, mert nem volt kedvem mostanság vágatni. Különben is közeleg a hideg és fázni fog a fejem icipici hajjal. Szóval nőjjön csak, aztán majd tavasszal, mikor végre már a vállamig ér, majd gondolok egyet és ripsz-ropsz levágatom.
Lassan kezdhetem elfelejteni a hajzselét, mert hosszabb hajat már mi a fenének zselézni? Helyette előkerülnek majd a hajcsavarók. Hajcsavaróval aludni maga a rémálom egyébként, de ettől lesz szép göndör a hajam. Olyan baris. Mert alapból hullámos, de ez is csak akkor látszik, mikor már kicsit hosszabb, szóval, lassacskán észlelhető lesz ez is. :)
4. : Tegnap néztem még ismeretterjesztő filmet is a tasmániai ördögről, amit először igen helyes jószágként könyveltem el, egészen addig, míg meg nem láttam a párzási szokásait. Most már nem is akarok ilyen állatot. Helyette inkább egy pöttyös erszényes nyestet, mert azt is mutogatták tegnap, mint őshonos, tasmán állatot.
Mert ez a tasmán ördög olyan ám, mint az ősember, de teljesen. A gerjedős időszakban, a nőstények elindulnak párt keresni, de nem felel meg nekik akárki, mert főként idősebb és nagyobb hímeket gyűjtenek be, teszik ezt azért, hogy mindenképpen biztosítsák magunknak azt, hogy legalább egy gyerekük szülessen. Mert az, hogy nagy és erős a hím, az már náluk valamilyen formában garantálja azt, hogy tutira nemzőképes. Amikor végzett az egyik ördögfiúval, akkor megy a másikhoz és amikor már kellőképpen belefáradt az izélésbe, akkor felhagy a keresgéléssel, remélvén, hogy már elég spermát gyűjtött össze. Nagyon rövid ideig, mindössze 21 napig vemhes csak és ritka csúnya kölykei születnek, merthogy: a., pucérak, vagyis szőrtelenek, b., nagy a fejük és kicsi a testük, c., a szemük viszont hatalmas.
Aztán ezek a kis élősködők négy hónapon keresztül ki sem mozdulnak az anya erszényéből, csak odabent kúsznak-másznak. És mikor anyaördög hazatér a vadászatból, a négyhónapos cipelgetés után pont akkor döntenek úgy a kölykök, hogy kimásznak végre játszani és rendetlenkedni, mikor az anyjuk épp ledőlne és megpihenne egy kicsit. Ez tényleg így volt a filmben minden, ahogy leírtam.
De ami miatt meg azt mondtam, hogy az őseinkre hasonlítnak, az az, hogy amikor megtalálja a lányördög a fiút, akkor az (mármint a fiú a lányt) a fején lévő szőrnél fogva megragadja és métereken keresztül vonszolja. Annak ellenére, hogy a nőstény végig visít, állítólag élvezi ezt. Lehet …..
Ezt követően ÓRÁKON keresztül közösülnek (hát így mondták a filmben, most mit csináljak?) és mindenféle pozitúrában (láttam a két szememmel, hogy szemből is meg hátulról is) és a hím majdnem átharapja az alatta vergődő nőstény nyakát. Na, hát így megy ez náluk.
5. : majdnem szívrohamot kaptam a minap, amikor egy interjúban megpillantottam James Hetfieldet, aki kétcentis kefefrizurával nyilatkozott épp, ráadásul az a kevéske haja is hátra volt nyalva, plusz kicsinyke szakálla volt csupán, az arcát intelligensé tevő szemüveget viselt ÉS nem volt bajusza. Lehetséges, hogy az utóbbi időkben már ilyen külsővel mutatkozott, mivel azonban nem követem nyomon életének minden percét, nekem ez is újdonságnak is számított. És bizony, nem tetszett, amit láttam. Mint egy jobbfajta sorozatgyilkos úgy nézett ki. Pedig olyan szép ember volt egykoron. :(
Ja, és ez a kedvenc számom tőlük. Biztos, hogy nem ez a legjobb, de akkor is.
