Kedves ember 1.: bejön a szobámba hétfőn este, hogy közölje, hogy elmegy sétálni, de majd nemsokára jön. Nem akarok ránézni, de csak meglátja, hogy sírok, úgyhogy kiröhög. De ő meg olyan, ha nevet, akkor nevetni kell vele, mert csak. Úgyhogy a korábban hisztérikus jellegű sírásom átcsap féktelen röhögésbe. Ati lakótárs elmegy esti sétájára és mikor majd két és fél óra múltán visszatér, hoz nekem álomfinom joghurtot, hogy ne legyek szomorú (és még a kiskanalat is is hoz mellé, hogy ne nekem kelljen kimenni érte a konyhába).
Kedves ember 2.: vásárolgatunk tegnap a boltban. Javaslom, hogy míg kitalálja, hogy mit főzzünk, látogassuk meg a kávék és egyéb élvezeti cikkek sorát. A teáknál elcsábulok, bámulom a fehér teát (no nem azért, hogy ilyen is létezik, hisz azt tudom, csak, hogy már ilyen is van filteres Pickwickben). Megfogadom, hogy venni fogok kipróbálásra, aztán meglátván az árát, közlöm félhangosan, hogy "de nem mostanság". Kedves ember 2. erre beteszi a kocsiba a doboz teát, hogy majd otthon kipróbáljuk (azt hitte nem látok át rajta, mert hisz tudom én, hogy nekem veszi, de reménykedem benne titkon, hogy hát tán csak nem ilyen bolond, hoyg egyetlen szavamra "ugrik"). Később kiderül, hogy csak ismerem, a teát nekem vette. Most van fehér teám, nagyon finom. Reggel itt inhaláltam a narancsvirágossal, annyit szagolgattam.
Kedves ember 3.: mivel a kommentelést a múltkori bejegyzésemkor korlátoztam csak regisztrált felhasználókra, így nem tud nekem kedveset írni. (most már lehet újra, mindenkinek). Ezért ír nekem mélt, hogy ne legyek már annyira letörve. Már maga az is, hogy érdekli, hogy mi van velem és vigasztalni akar, az is egy nagyon kedves dolog, de, hogy még ilyen szépeket is ír. Na, most komolyan, Csibike, tudom, hogy nem megríkatni akartál, de majdnem sikerült. Tényleg rettentő hálás vagyok a kedvességedért meg a támogatásért is! :)
(És nagyon örülök, hogy most már tudom az igazi neved is, egy időben így szerettem volna elnevezni a leendő lányomat. Szóval, nagyon szép a neved. Úgy az egész tetszik nekem, nemcsak a keresztneved. Széééép!).
Kedves ember 4.: exmunkatárs ma reggel, hónapokkal távozása után, bejön az irodába, elvinni valamit. Jön, köszön, majd "jó a hajad, tetszik!" Pedig fiú. És a hajam is csak annyiban másabb, hogy máshogy fésültem.
És nem emlékszem, hogy ki volt az ötödik kedves ember! :( Olyan hülye vagyok, pedig direkt memorizáltam a neveket, hogy nehogy elfelejtsek valakiről írni. De majd ha eszembe jut időközben, feltétlenül sort kerítek rá is.
Úgyhogy kedves embereknek küldök néhány számot (ez remek alkalom arra is, hogy ismét zenéket linkeljek, mert már egy ideje nem tettem, illetve azért ennyit, mert nem ismerem a felsoroltak ízlését, aztán válogassák ki maguknak, hogy mi tetszik).
Ez a kedvenc Faith No More számom!
És még mindig nagy Annie Lennox -rajongó vagyok!
Ezt meg véletlenül találtam, de tetszetős!