Múlt héten volt a Word Press Photo díjátadója, ahol is a tavalyi év legjobb sajtófotóit díjazták.

Itt minden fontos tudnivaló elolvasható, itt pedig a kategóriáikban nyertes képek láthatóak. Nekünk, magyaroknak ez azért komoly dolog, mert magyar nyertesek is vannak.

Akartam még itt mindenféléket írni A nagy fogyás-béli emberkékről meg a teljesítményükről, arról, hogy mélyen meghajolok előttük, meg az előtt, amit véghezvittek négy hónap alatt. Szóval, készültem hosszabban értekezni erről a témáról, de közben elkóboroltam más blogokra, néha olvasandókra és soha nem látottakra és most már nem is akarok nyilatkozni semmiről (legalábbis ma már nem), mert rájöttem, hogy nem is tudok írni. Csak beszélek itt összevissza, különböző dolgokról, nem tudok szépen fogalmazni, és egyebek.

Ati hazament a szüleihez múlt pénteken, előtte való este még lebeszélte velem, hogy etetem a tevéjét vagy két hétig, amíg vissza nem jön. Eredetileg hibernálni akarta, de meghallottam, hogy mik a szándékai vele, ezért inkább felajánlottam a segítségemet. Így hát most szórakoztatom és táplálom a Vitéz Néró névre hallgató tevét. Hétvégén titkosügynök volt, hétfőn búvárkodott, tegnap időutazott, ma még nem látogattam meg. Remélem, felelőségteljesen tudok vigyázni rá (értsd jól: nem hal éhen Ati visszatértéig. Bár, így ahogy elnézem, elég igénytelen egy állat.)!