Az előző bejegyzésemmel nem akartam ám senkinek sem elvenni a kedvét a ma este még hátralevő részétől! Ezért most eszembe jutott valami, csak most, csak itt, csak nektek!
Kitaláltam valamit és garantáltan bevált a dolog, legalábbis nálam. Mert persze, csak olyat ajánlok, amit magam is kipróbáltam már előtte.
Kezdhetjük?
Képzeld el, hogy egy a hegyekben/tó partján/erdő közepén álló kis házban vagy. Hatalmas panorámaablakain kitekintve, akár a csillagos eget is láthatod. Odakint mindent frissen hullott hó borít. A házban nem égnek a lámpák, csak a hold és a hó fehérsége világít be az ablakokon. A nappaliban vagy, egy hatalmas és extra kényelmes karosszékben ülve. Magadra húzod a finom, puha és meleg gyapjútakarót, kezedbe veszel egy pohár jóféle vörösbort. Jobbra tőled igazi kandallóban igazi tűz ég. Előtte egy jegesmedvebőr-utánzat hever a padlón. Érzed a tűz melegét az arcodon. Minden olyan csendes és idilli. És akkor hirtelen felcsendül egy dal:
Akkor most hajtsd hátra a fejed, bárhol is vagy, ráérsz öt percre, nem?! Hunyd be a szemed és lásd azt, amiről most meséltem neked az előbb!
