Nemsokára indulok Anitáékhoz, jobban mondva a barátjához, ahol is Anitával megisszuk a búcsúpoharat, mivelhogy hétfőn visszautazik Angliába. Most fogjuk búcsúztatni, remélem lesz fincsi kaja meg sütike (milyen kis potyaleső vagyok, mi?)! Egészen májusig haza sem jön, hálistennek legalább a Vekeri- fesztre megint együtt tudunk majd menni, mert akkor már rég itthon lesz. :-)
Aztán tegnap megátkozott az utcán egy cigányasszony. Mikor megfogta a kabátom ujját, azt hittem felrúgom (hűűűű, miket nem beszélek!). Iszonyat mocskos volt a keze, az ujjai valami ismeretlen anyagtól sárgállottak. Azt mondta, hogy látja a szememben a boldogságomat és szeretne nekem tenyérből jósolni. Nagyon hűvösen és tartózkodóan elküldtem a fenébe (" Nem , köszönöm, de most nem szeretném megtudni a jövőmet, ne haragudjon, de mennem kell!) Na, akkor mondott rám mindenfélét, sorvadjak el, ne találjon rám a boldogság meg ilyenek. Itt szeretném megjegyezni, hogy olvastam King Sorvadj el! című könyvet, ezért most egy kicsinykét félek. Mindezt pedig csupán azért, mert nem hagytam, hogy lenyúlja a pénzem! :-(
A ma esti szám, amit ide kirakok nektek, körülbelül tíz évvel ezelőtti, de nekem még most is nagyon tetszik ám! Hallgassátok meg a Bone Thugs N' Harmony The crossroads című számát! Bár, a lelkeket gyűjtő fickó elég félelmetes benne.
