Döglődik a gép, a rendszer, a nemtommi, igazából nem is érdekel, csak azt szeretném, ha most azonnal megjavulna minden. Miért is nem lehet egyszerre blogot írni, zenét tölteni és filmet nézni? Bár, én képes lennék eme három műveletet egyszerre végezni, de úgy tűnik a gép nem bírja a terhelést. Ennyit arról, hogy nem minden jó, ami drága! Most kénytelen vagyok csak blogot írni, síri csendben, mert a zene az most perpillanat törölve lett, két művelet egyszerre már gondot okoz. Fura,  máskor nem nagyon szokott ilyeneket csinálni! :-/

Miről is akartam írni? Ja, megvan. A nagy izgalomban majdnem elfelejtettem.

Szóval, ez a harmadiknak lenni egy kapcsolatban téma azért elég bonyolult. Mert ott van pédául K. lakótárs/főbérlő, akinek egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy barátja van, mert P. szerintem nem számít annak. Inkább csak a szeretője. Teljesen mindegy, hogy hol töltik együtt az idejüket, náluk avagy nálunk-e, mert annyiból áll az életük, hogy fekszenek az ágyban, oszt' kész. Vagy P. netezik, K. meg főz rá (jelzem, hogy egyébként soha máskor nem szokott a konyhában sürgölődni, csak ilyen alkalmakkor, merthát a férfi elé meleg kaját kell tenni, szent meggyőződése!). Ennyiből áll az életük, tiszta unalom, így kívűlről nézve. Bár, K.-t ismerve, hogy mennyire egy unalmas valaki, ő nem is vágyik többre. Ebben csak az a szomorú, hogy mindössze 19 éves, és ha már most megelégszik ennyivel, akkor mi lesz később? Ezen a ponton kapcsolódik be a harmadik személy a történetbe. Ugyanis P. bébi (ahogy K. nevezi kis drágáját) a múltban volt oly merész és nemcsak vele foglalkozott, hanem ugyanakkor a volt barátnőjével is találkozgatott, illetve tartott fent intim kapcsolatot. Erre fény derült (pont nekem kellett velük szembetalálkoznom az utcán). Először tagadott, aztán bevallotta, hogy igen, még mindig összejárnak ex-barátnővel, abból a célból. Erre K. válasza annyi volt csupán, hogy nem érdekli, csinálja, ha megmarad mellette. Itt döbbentem le igazán, hogy egy ilyen fiatal lányban ennyi önbecsülés meg tartás se legyen, hogy csak így simán belenyugszik ebbe. Páros lábbal rúgtam volna ki a helyében a fickót! Így megalázni valakit, mert ez az, megalázás. Viszont, nem P.-tvédve, de azt mondom, hogyha a lakótársam van ilyen hülye és elnézi neki ezt az egészet, akkor csinálja a srác, én sem tenném másképp. Tényleg felháborítónak tartom K. részéről ezt a hozzáállást, de egy pillanatig sem tudom sajnálni, mertha ennyire nem érdekli, akkor meg is érdemli, amit művelnek vele (jó szemét vagyok, mi?)!  Jelen pillnatban most a dolgok állása az ő kapcsolatukban az, hogy bár P. azt mondta legutóbb, hogy már végzett az ex-szel, de mivel a múltkor is tagadta először a dolgot, most ki tudja mi az igazság. Valljuk be, nem olyan nagy ez a város, hogy az ember ne hallana vissza dolgokat vagy ne látna bizonyos helyzeteket, amikor is valamelyikük a P.-K. párosból félre ne kacsingatna legalább egy este erejéig! ;-)

Húúú, azt hiszem hosszú bejegyzésnek nézünk elébe!

Aztán itt van az én példám is, igazából nem is csak egy. Igen, valamikor én is voltam oly naiv, hogy belementem harmadik félként kapcsolatokba. Pedig hát mindig azt mondtam, hogy én nem akarom tönkretenni senkinek sem az életét, de magyarázhatod ezt a szívednek, mert úgysem hallgat rád. (Itt cáfolnám meg azt a megállapítást, hogy a Szüzek, mint jómagam is, az eszükre hallgatnak egy kapcsolatban. Nagy frászt!) Volt, hogy én úgy tudtam, hogy hamarosan vége lesz már a másik fél kapcsolatának és ezért merészeltem belemenni ebbe az egészbe (mint utóbb kiderült, semmi ilyesmiről szó sem volt), volt, hogy a srác épp mosolyszünetet tartott a barátnőjével és addig sem akart unatkozni (aztán kibékültek és nekem mennem kellett) és akadt arra is példa, hogy én voltam meg előbb (aztán évek múltával kiderült, hogy rövid idő után már más is képbe került ugyanakkor). Szóval, a saját kis életemből is igen sok példát tudok felhozni a harmadik fél esetére. Ugyanakkor nem merem azt állítani, hogy mindig minden csak a férfiak hibája, mert velem is előfordult az, az eddigi egyetlen hosszabb kapcsolatom során, hogy amikor nem fordított a párom kellő figyelmet rám, én magam is más "szórakozás" után néztem (bár, azért annyi becsület volt bennem, hogy mindössze a flörtölés szintjén megrekedt a dolog).

Ez így van, persze, hogy figyelni kell arra is egy kapcsolatban, hogy a másik érdeklődése ne lanyhuljon iránatad. Ha nem jó valami, vagy nem működik, miért is ne keresne a másik fél új és érdekesebb dolgokat?! Ha nem kapja meg azt, amit szeretne, amire vágyik, akkor miért ne nézne izgalmasabb dolgok után?

De vagy tegye ezt úgy, hogy előtte befejezi azt a kapcsolatot, hogy ne okozzon fájdalmat a másiknak, mert előbb-utóbb úgyis fény derül mindenre, vagy üljön le beszélgetni vele, mert szerintem minden problémát előbb megbeszélni kell és csak aztán orvosolni. Ha beszélgetéssel sem  működik a dolog, akkor tényleg kár érte, de akkor nincs is értelme folytatni!

X egyébként azt mondta nekem, hogy tudja, hogy mit veszíthet azzal, hogyha kiderülne  a "kapcsolata" a kis barátnőjével. Azért a biztonság meg a kényelem jó dolgok, nem szívesen mond le róluk az ember. Erre megkérdeztem, hogy akkor miért kockáztat, szerinte kell ennyi kis izgalom egy kapcsolatba, főként, ha már ilyen sok ideje van együtt a barátnőjével. De kérdem én, akkor miért nem mondja azt a barátnőnek, hogy játszanak mondjuk szerepjátékokat (mert az ugye milyen kis cuki, mikor asszony nővérkés jelmezt ölt, most nincs abban semmi rossz, nem?)? Vagy találjanak ki bármi mást a kapcsolatuk izgalmasabbá tételére! Egyébként, de ez már az én személyes véleményem róluk, nem hiszem hogy x bármiféle tartós kapcsolatot képes lenne kialakítani a 18 éves csajjal. Itt a hangsúly pontosan a 18-on van, túl fiatal még egy komoly kapcsolathoz. Nem tartom valószínűnek, hogy sokáig megmaradna x mellett, bármilyen kis kedves és aranyos is legyen. De ez nem is baj, mert végülis azért fiatal, hogy éljen, nem kell leragadni egy pasinál!

Pfűűű, na, majd folytatom a témát egy másik alkalommal, mondtam, hogy sokat lehet róla dumálni! Mellesleg, okoskodni meg bölcselkedni meg hasznos dolgokat mondani én is tudok, de sokra megyek az egész tudományommal, ha nincs kin alkalmazni a sok okosságot. Ezt pedig most egyáltalán nem panaszkodásnak szántam! :-)

A végére pedig egy olyan szám, amit valójában utálok, de olyan jól passzol a mai témához! :-) Hallgassátok!