HTML

christaylor

Friss topikok

  • ismeretlen_59182: andie mcdowell? nem. kicsit sem hat meg. még csak különösebben nem is kedvelem. na, nekünk nagyon... (2008.05.08. 12:04) 4
  • christaylor: azt is megkérdezte, a születési helyet. :) húú,nem tudom a program nevét,de majd megkérdezem neked... (2008.04.18. 15:05) A jellemzésem
  • christaylor: :D jó, összeszedem magam! (2008.04.13. 21:11) Boybands, part I.
  • lacc: Ja-ja... az az érdekes, hogy a saját számai meg baromi bénák... szóval lehet, hogy a csaj tud, csa... (2008.04.03. 10:52) Levezetésképp
  • cifcu: nagyon szívesen, ingyen tanács mindig jól jön :) (2008.04.02. 08:03) Csőstül jön a baj

Linkblog

417

2007.08.24. 08:32 christaylorblog

Először: kezdek meglehetősen intoleránssá válni ebben a nrhoi44-!3h+%2+nhiofrnionre (káromkodás helyett) melegben. De tényleg! Egyre ingerültebben viselkedem mindenkivel, pedig nem áll szándékomban. Már a múltkori hasonló hőségben is megfigyeltem, hogy elég nehezen viselem el ezt a fajta időjárást. Forró és levegőtlen, ez a két szó jellemzi leginkább.

Másodszor: ma este céges, félévzáró vacsora lesz, itt. Úgy emlékeztem ezt későbbre tervezték, de szerdán szólt Mimó, hogy, ugye nem felejtettük el?! Hát de. Nmecsak én, más is. Nem vagyok én ennyi történésre felkészülve. Alighogy hazajövünk céges nyaralásból, már mehetünk is céges vacsorára. Bár,az ingyen kaja az mindig jó! Nézegettük tegnap a neten az étterem kínálatát, most éppen ott tartok, hogy nem tudok választani hat különböző étel közül. Nézzétek meg az étlapot! Egyenlőre a juhtúrós-gombás-sajtos pulykamell látszik befutónak, mivel imádom a juhtúrót, de estig még százszor meggondolhatom magam, mint ahogy meg is fogom. Ja, és ez amolyan éjszakába nyúló banzáj lesz, mert fél nyolcra megyünk, akkor kiválasztjuk mit szeretnénk, kihoznak valami előételt, ami már megvan rendelve, rá egy órára érkezik a vacsi, szóval, mire végzünk, megint mehetek haza gyalog, magassarkúban (igen, néha már elég rendesen megfájdul benne al ábam, mire hazaérek).

Harmadszor: ez most jutott eszembe, de tényleg sokat panaszkodom. Lásd az előző bekezdést például! Pedig nálam sokkalta rosszabb helyzetben lévő emberek is akadnak. :(

Negyedszer: a múltkor megtudtam, hogy ebben a számban található a világ legjobb riffje. Valljuk be, tényleg klassz. Linkelek egy huszas listát, amin megtalálható a többi szám is. De az ilyen jellegű felmérésekről már egyszer kinyilvánítottam a véleményem. Tessék, most is csak az angolokat szavaztattak meg! Ilyen alapon hogyan lehet világ legjobbját választani? Hogy csak egy nemzetet kérdeznek meg? Gondolom, maximum volt vagy kétezer ember, akinek nekiszegezték a lkérdést! A lista.

Ötödször: a tüzijátékos kommentekhez visszatérve. Razi: hát hogyan maradjak a seggemen :), mikor ilyen alkalmakkor előtör belőlem a gyermek. Egy gyereknek pedig nem lehet azt mondani, mikor durrangatnak a levegőben, hogy "hogy leülsz a helyedre és nem mész sehová!" Még jó, hogy szeretné látni közelről is az ilyesmit! :)

Hatodszor: megajándékoztam magam tegnap egy amolyan "csöcskidobós" felsővel, a diszkrétebbik fajtából. Aki ismer, az tudja, hogy távol áll tőlem az ilyesmi, nem nagyon hordok ilyen jellegű ruhákat. De ez most megtetszett és nagyon is jól áll, főként a színe miatt meg olyan kis csipkés-szalagos-romantikus. Felvettem reggel, azóta igazgatom a mellrésznél, mert állandóan úgy találom, hogy túl sok látszik ki a mellemből. Pedig állítólag nem, ugyanis megkérdeztem két fiút is erről a dologról. Hádde' én beáltok simán oda, igaz, nem rossz látvány, de azért zavar mégis kicsit. :)

Hetedszer: Nefi, a múltkor nem válaszoltam neked arra, hoyg lukas-e arcom, ha nevetek. Miért, úgy láttad a képen? Nem, nem az. Viszont a múltkor, miközben a Bakony felé autókáztunk és az ötórás úton valamivel szórakoztatnom kellett magam, nézlődtem a visszapillantóban. Akkor fedeztem fel, hogy nagyon halványan látszik ugyan, de van olyan vágás az államon, mint öööö, most nem találok egy színészt sem, akinek ilyen lenne, pedig végignéztem mindenkit, akire így emlékeztem, de érdekes, mert a képeken nincs se John Wayne-nek, sem pedig Humphrey Bogartnak. Egyszóval, vágott állú vagyok, nevetős - lukas arcú helyett.

Nyolcadszor: vasárnap meg hétfő éjszaka annyira rettenetesen féltem a vihartól. Nem, nem a villámlástól, hanem a mennydörgéstől. Azt hittem összepisilem magam Egy percet sem aludtam, míg tartott az égzengés. Nyitott szemmel fetrengtem az ágyban. És például, akkor is jó lett volna, ha akad valaki, akinek hozzábújhatok a hátához, nyüsszöghetek kicsit a félelemtől, és teszem azt megsimogatja a hajam meg csitítgat cseppet, "hogy jóvanna, nincsen semmi baj, kicsit hangos most odakint, de nemsokára vége lesz". Biztosan túl sokat szeretnék az élettől, azért nem kapom meg. Mert mohó vagyok. Nyilván ez a magyarázat, mert mást nem tudok.

Kilencedszer: ettől garantáltan felébredsz, ha eddig aludtál volna,

ettől meg biztosan nosztalgiázni fogsz, ha olyan Star Trek-fan vagy, mint én. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://christaylorblog.blog.hu/api/trackback/id/tr72467878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása