Az ígért zenék:
Annie Lennox: Waiting in vain, mert imádom, nagyon nagy előadó és szeretnék majd én is ilyen jól kinézni az ötvenediken is túl,
Maria McKee: Show me heaven, mert szép dolog a szerelem, ezért ez most különösen Beának és Tamásnak szól,
Human League: Human, mert még mindig odáig vagyok a 80-as évek zenéjéért, nem mondtam még (elégszer)?,
és végül Type O' Negative: Cinnamon girl, mert ez az egyik kedvenc számom tőlük.
Aztán holnap este 20:10-től az m1 műsorán látható az Emma, ezt azért kell megnézni, mert kosztümös és mert jobbnál jobb színészek játszanak benne.
Ide pedig kedden este megyek, ha nem jön közbe semmi fontosabb.
Bulgakov Mester és Margaritáját pedig kötelező elolvasni, másnak elég egyszer, nekem minimum évente egyszer, mint ahogy teszem ezt most is épp, az alapművek egyike.
Végül pedig ezt tessen mindenkinek meglesnie, mert nagyon jó dolgok találhatóak itt. Iszonyat nagy szerencsének köszönhető, hogy a tegnapi nap folyamán belekezdtem végre a már több hónapja a birtokomban levő Vanished-be és a fordító volt oly jó és az első rész elején mindjárt megadott egy címet, nevezetesen ezt és az előbb, hogy odakattintottam, majd elélveztem, öööö, na jó, ez enyhe túlzás lenne részemről, de örömömben sikoltozni lett volna kedvem, de nem tettem meg. Júúúúúúj, mennyi finomság! Ez most már végérvényes, sorozatbuzi lettem, nem szégyen az! :-) Ki is teszem oldalra a linkjüket, megérdemlik!
